Prágai Nyilatkozat az európai lelkiismeret és a kommunizmus tárgyában

Prága, 2008. június 3., a Cseh Köztársaság Szenátusa

PRÁGAI
NYILATKOZAT



Szem előtt tartva európai hazánk méltóságteljes és demokratikus jövőjét,

  • minthogy azoknak a társadalmaknak, amelyek elhanyagolják a múltat, nincs jövőjük,
  • minthogy Európa csak akkor lesz egységes, ha képes egységesíteni történelmét, elismerni, hogy a kommunizmus és a nácizmus közös örökség, és hajlandó őszinte és alapos vitát folytatni a múlt század valamennyi totalitárius bűntettéről,
  • minthogy a kommunista ideológia közvetlenül felelős emberiség elleni bűntettetekért,
  • minthogy a kommunista múltból fakadó rossz lelkiismeret súlyos teher Európa jövője és gyermekeink számára,
  • minthogy a kommunista múlt eltérő értékelései továbbra is „Keletre” és „Nyugatra” szakíthatják Európát,
  • minthogy az európai integráció a földrész totalitárius rendszerei által előidézett háborúkra és erőszakra adott közvetlen válasz volt,
  • minthogy a kommunista rendszerek által szerte a kontinensen elkövetett emberiség elleni bűntetteknek ugyanolyan mértékben tudatosulniuk kell minden európai elmében, mint a náci rezsimek bűntetteinek,
  • minthogy lényegi azonosságok vannak a nácizmus és a kommunizmus között rémuralmi jellegük és emberiség elleni bűntetteik tekintetében,
  • minthogy még mindig szükség van a kommunizmus bűntetteinek kiértékelésére és elítélésére mind törvényességi, erkölcsi és politikai, mind történelmi szempontból,
  • minthogy a bűntetteket az osztályharc elmélete és a proletárdiktatúra elve nevében mondták jogosnak, a terrort a diktatúra fenntartásának módszereként használva,
  • minthogy a kommunista ideológiát az európai és ázsiai birodalomépítők saját expanzionista céljaik elérésének eszközeként használták,
  • minthogy sok tettest, akik a kommunizmus nevében követtek el bűntetteket, még nem idéztek az igazságszolgáltatás elé, és áldozataikat még nem kárpótolták,
  • minthogy valamennyi európai nemzet jövendő szilárd integrációjának szükséges feltétele a mélyebb megértéshez és megbeszéléshez vezető objektív, összefoglaló információk terjesztése a totalitárius kommunista múltról,
  • minthogy lehetetlen valamennyi európai végső megbékélése az igazság megállapítására és az emlékezet helyreállítására irányuló összepontosított és komoly erőfeszítés nélkül,
  • minthogy Európa kommunista múltjával teljességében kell foglalkozni mind tudományosan, mind a széles nyilvánosság előtt, és a jövő nemzedékeknek rendelkezésükre kell bocsátani a kommunizmusról szóló valós ismereteket,
  • minthogy bár a földkerekség különböző részein csak néhány totalitárius kommunista rendszer maradt fenn, ezek mégis a világ népességének mintegy ötödét uralják, és a hatalomba kapaszkodva továbbra is bűntetteket követnek el, és magas árat szabnak népük jólétének,
  • minthogy számos országban a kommunista pártok, még ha nincsenek is hatalmon, nem határolták el magukat nyilvánosan a kommunista rendszerek bűntetteitől, és nem is ítélték el azokat,
  • minthogy Prága egyike azon helyeknek, amelyek megélték mind a nácizmus, mind a kommunizmus uralmát,


abban a hitben, hogy a kommunizmus sok millió áldozata és családjaik éppúgy jogosultak az igazságtételre, a rokonszenvre, a megértésre és szenvedéseik elismerésére, amiképpen a nácizmus áldozatai


mi, az „Európai lelkiismeret és kommunizmus” című prágai konferencia résztvevői,

  • figyelembe véve az Európai Parlament 2005. május 12-i határozatát a második világháború 1945. május 8-i európai lezárásának hatvanadik évfordulója alkalmából,
  • figyelembe véve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2006. január 26-i, 1481. számú Határozatát,
  • figyelembe véve az Európai Néppárt 16. kongresszusának 2004. február 5-i határozatát, amelyben független szakértői testület létrehozását kéri az emberi jogok totalitárius kommunizmusbeli megsértésére vonatkozó információk összegyűjtésére és értékelésére, illetve a kommunizmus áldozatai emlékmúzeumának létrehozását sürgeti,
  • figyelembe véve egyes nemzeti parlamentek által a kommunizmus bűntetteivel kapcsolatosan elfogadott határozatokat,
  • figyelembe véve a dél-afrikai Igazság és Megbékélés Bizottsága tapasztalatait,
  • figyelembe véve a lengyelországi, németországi, szlovákiai, csehországi, egyesült államokbeli emlékbizottságok és emlékhelyek, a kommunizmus bűneit vizsgáló romániai intézet, a litvániai, lettországi és észtországi megszállás múzeumainak, valamint a magyarországi Terror Háza létrehozásával szerzett tapasztalatokat,
  • figyelembe véve az Európai Unió és az Európa Tanács jelenlegi és következő elnökségét,
  • figyelembe véve, hogy 2009. a kommunizmus közép- és kelet-európai összeomlásának, ugyanakkor a romániai tömeggyilkosságoknak és a pekingi Tienanmen téri mészárlásnak is a 20. évfordulója,


szorgalmazzuk:

  1. az összeurópai megértetését annak, hogy mind a náci, mind a kommunista totalitárius rendszert a maga azon borzalmas volta szerint kell megítélni, hogy politikájuk pusztító volt, hogy módszeresen a terror szélsőséges formáit alkalmazták, elnyomták a polgári és emberi szabadságot, agresszív háborúkat indítottak és ideológiájuk elidegeníthetetlen részeként teljes nemzeteket és embercsoportokat deportáltak és irtottak ki, és mint ilyenek, a legnagyobb csapásnak számítanak, amely megmételyezte a 20. századot,
  2. annak elismerését, hogy a kommunizmus nevében elkövetett sok bűntettet emberiség elleni bűntetteknek kell nyilvánítani, intő jelként a jövő nemzedékeknek, éppúgy, ahogyan a náci bűntettekkel tette a nürnbergi törvényszék,
  3. közös álláspont megfogalmazását a totalitárius rendszerek, köztük a kommunista rezsimek bűntetteivel kapcsolatosan, és annak elérését, hogy Európa-szerte kellően tudatosuljanak a kommunista bűntettek ahhoz, hogy világosan meghatározzák a közös viszonyulást a kommunista rendszerek bűntetteihez,
  4. olyan jogszabályok bevezetését, amelyek alapján a törvényszékek vizsgálat alá vonhatják és elítélhetik a kommunista bűntettek elkövetőit és kárpótolhatják a kommunizmus áldozatait,
  5. azonos bánásmód biztosítását az összes totalitárius rendszer áldozatainak,
  6. európai és nemzetközi nyomásgyakorlást a múlt kommunista bűntetteinek tényleges elítéléséért és a jelenlegi kommunista bűntettek elleni hatékony harcért,
  7. annak elismerését, hogy a kommunizmus Európa közös történelmének szerves és borzalmas része,
  8. az összeurópai felelősség elismerését a kommunizmus által elkövetett bűntetteket illetően,
  9. azt, hogy augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktumként ismert Hitler-Sztálin-paktum aláírásának napját a náci és a kommunista totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák éppúgy, ahogyan Európa január 27-én a holokauszt áldozataira emlékezik,
  10. felelős viszonyulást a nemzeti parlamentektől a tekintetben, hogy elismerik, a kommunista bűntettek emberiség elleni bűntettek, ami elvezet a megfelelő törvényalkotáshoz és az ilyen jogszabályok parlamenti megfigyeléséhez,
  11. tényleges közvitát a kommunista jelképekkel való kereskedelmi és politikai visszaélésekről,
  12. az Európai Bizottságnak a totalitárius rendszerek áldozataival kapcsolatos meghallgatásainak a folytatását, azzal a szándékkal, hogy a Bizottság ezekről tájékoztatást állítson össze,
  13. azt, hogy azokban az európai államokban, amelyeket totalitárius kommunista rezsimek vezettek, független szakértőkből álló bizottságok alakuljanak, amelyek feladata országos szinten gyűjteni és értékelni az információkat az emberi jogoknak a totalitárius kommunista rendszerek alatti megsértéséről, azzal a szándékkal, hogy szorosan együttműködjenek az Európa Tanács szakértői bizottságával,
  14. egyértelmű nemzetközi jogi keret biztosítását a kommunizmus bűntetteivel kapcsolatos információkat tartalmazó irattárakhoz való szabad és korlátozásmentes hozzáférésre vonatkozóan,
  15. az Európai Emlékezés és Lelkiismeret Intézetének létrehozását, amely egyidejűleg lenne A) a totalitarizmust tanulmányozó európai kutatóintézet, amely tudományos és oktatási programokat bonyolítana le és hátteret biztosítana a totalitárius tapasztalatok kérdéskörére szakosodott nemzeti kutatóintézeteknek, hogy hálózatként működjenek, B) az összes totalitárius rendszer áldozatainak összeurópai emlékhelye, melynek célja megőrizni ezen rendszerek áldozatainak emlékezetét és tudatosítani az elkövetett bűntetteket,
  16. nemzetközi konferencia szervezését a totalitárius kommunista rendszerek által elkövetett bűntettekről a kormányok, parlamentek képviselőinek, tudósoknak, szakértőknek és civil szervezeteknek a részvételével, és az eredmények nyilvánosságra hozatalát,
  17. az európai történelemkönyvek szabályozását és alapos átvizsgálását, hogy a gyermekek éppúgy tanulhassanak a kommunizmusról és annak bűntetteiről, és éppúgy óva intsék őket ezek kapcsán, ahogyan a náci bűntettek megítélésére oktatták őket,
  18. az átfogó és teljes összeurópai vitát a kommunista történelemről és örökségről,
  19. azt, hogy jövőre a 20. évfordulón kapcsolják össze a berlini fal leomlásáról, a Tienanmen téri mészárlásról és a romániai gyilkosságokról való megemlékezéseket.


Mi, az „Európai lelkiismeret és kommunizmus” című prágai konferencia résztvevői felhívással fordulunk Európa összes népéhez, valamennyi európai politikai intézményhez, beleértve a nemzeti kormányokat, parlamenteket, az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot, az Európa Tanácsot és más jelentős nemzetközi testületeket, és kérjük őket, hogy tegyék magukévá az ebben a Prágai Nyilatkozatban rögzített eszméket és felhívásokat, és váltsák valóra azokat gyakorlati lépések és politikák révén.

 

........................................................................................................................................ 

alapító aláírók:


Václav Havel, korábbi ellenzéki és a Cseh Köztársaság volt elnöke, Cseh Köztársaság

Joachim Gauck, a STASI Levéltárak volt szövetségi biztosa, Németország

Lee Edwards, elnök, Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány, USA

Göran Lindblad, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke, parlamenti képviselő, Svédország

Vytautas Landsbergis, EP-képviselő, korábbi ellenzéki és Litvánia volt köztársasági elnöke

Jana Hybášková, EP-képviselő, Cseh Köztársaság

Christopher Beazley, EP-képviselő, Nagy Britannia

Tunne Kelam, EP-képviselő, korábbi ellenzéki, Észtország

Jiří Liška, szenátor, a szenátus alelnöke, Cseh Köztársaság

Martin Mejstřík, szenátor, Cseh Köztársaság

Jaromír Štětina, szenátor, Cseh Köztársaság

Emanuelis Zingeris, parlamenti képviselő, A Litvániát megszálló náci és kommunista rezsimek bűntetteinek kivizsgálására létrehozott nemzetközi bizottság elnöke (Litvánia)

Tseten Samdup Chhoekyapa, Őszentsége, a Dalai Lama képviselője, Svájc-Tibet

Ivonka Survilla, Fehéroroszország száműzetésben elő köztársasági elnöke, Kanada

Zianon Pazniak, a fehérorosz Népnemzeti Front és Keresztény Konzervatív Párt elnöke, USA

Růžena Krásná, korábbi politikai fogoly, politikus, Cseh Köztársaság

Jiří Stránský, korábbi politikai fogoly, író, a PEN klub volt elnöke, Cseh Köztársaság

Václav Vaško, korábbi politikai fogoly, diplomata, katolikus aktivista, Cseh Köztársaság

Alexandr Podrabinek, korábbi ellenzéki és politikai fogoly, újságíró, Oroszország

Pavel Žáček, elnök, Totalitárius Rendszerek Kutatóintézete, Cseh Köztársaság

Miroslav Lehký, alelnök, Totalitárius Rendszerek Kutatóintézete, Cseh Köztársaság

Łukasz Kamiński, alelnök, Nemzeti Emlékezet Intézete, Lengyelország

Michael Kißener, a történelemtudományok professzora, Johann Gutenberg Egyetem, Németország

Eduard Stehlík, történész, alelnök, Hadtörténeti Intézet, Cseh Köztársaság

Karel Straka, történész, Hadtörténeti Intézet, Cseh Köztársaság

Jan Urban, újságíró, Cseh Köztársaság

Jaroslav Hutka, korábbi ellenzéki, zeneszerző, Cseh Köztársaság

Lukáš Pachta, politikatudós és író, Cseh Köztársaság

Ítélje el a kommunizmus bűneit, és beszéljen másoknak is azokról! Támogassa a Prágai Nyilatkozatot!
Csatlakozzon a nyilatkozat támogatóihoz!
Név
Foglalkozás
e-mail-cím (Nem kötelező)
ország
biztonsági kód
Security image
 
aláírók száma
0007829
legkésőbb 28.7.2016
 


FACEBOOK


Használja bannerünket!
banner


nyomtatható fejléc


nyelvek
Balgarski Česky English Magyar Română Svenska Türkçe